Tudástár

H Tarifa

A H tarifa egy az igénybe vehető áramdíjszabások közül. Azért hozták létre, hogy egy kedvezményes tarifával lehessen működtetni a hőszivattyúkat és a megújuló energiforrásokból, például a napenergiából kiépített fűtési rendszereket. Ezt a különleges díjszabást 2010-ben rendeletben alkották meg, azóta igényelhető az egyetemes áramszolgáltatás keretein belül. Ez a hőszivattyúkhoz és a megújuló energiforrásokhoz kiépített rendszerekhez használható tarifa. A legfontosabb jellemzője, hogy nem elérhető egész évben: csak október 15-től április 15-ig vehető igénybe. Viszont a Geo tarifával szemben ez egész nap, 24 órában a rendelkezésünkre áll. A legalacsonyabb díja 23,54 Ft/kWh, de rendeletben van szabályozva, hogy a B tarifa áránál soha nem lehet magasabb a díja.

Mi a hőszivattyú?

A hőszivattyú egy olyan eszköz, amely hőenergiát mozgat egyik helyről a másikra, miközben a közvetítő közeg lehűl, vagy felmelegszik. A hőenergiát elvonjuk valamilyen forrástól (hőnyerő közeg) és máshol azt leadjuk, hasznosítjuk. A hőnyerő közeg lehet levegő, víz vagy talaj. Fűtés esetében a hőátadás oldala a fűtendő tér. Hűtés esetén a hőenergia az ellenkező irányba áramlik, a hőt elvonjuk a tértől és a levegőbe, vízbe, talajba juttatjuk.

Miért jó a hőszivattyú?

A hőszivattyú kevesebb elektromos áramot használ, mint amennyi hőt lead (hiszen a környezetben rendelkezésre álló hőt hasznosítja működése során). Ebben az értelemben a hőszivattyú hatásfoka nagyobb, mint 100%, mert a felhasznált energia jó részét a környezetből vételezi. A kinyert hőenergia és a befektetett elektromos energia arányszámát teljesítmény tényezőnek (COP – Coefficient Of Performance) nevezzük, amely a hőszivattyú legfontosabb jellemzője. (Épületeknél használt készülékek esetében általában a fenti megfogalamzás szerint 300-400%-ról, vagyis 3-4 es COP-ről beszélhetünk. Ezzel analóg módon a tisztán elektromos fűtés hatásfoka 100%, COP-je 1.) Tekintettel arra, hogy a hőszivattyú a környezeti hőt hasznosítja (ami többségében közvetett napenergiának minősül) megújuló energia hasznosító eszköz, ami segíti energiafüggőségünk csökkentését. Hőszivattyúval olcsóbban fűti a lakását, mint gázzal Nem keletkezik füstgáz, ezért nincs szükség kéményre sem A karbantartási költségek alacsonyabbak, mint a gázkazáné és a kéményé együtt GEO-H elektromos tarifa igényelhető, amely még olcsóbbá teszi az üzemeltetést A hőszivattyú nem csak a téli fűtést, hanem a nyári hűtést is biztosítja

Mit tudjon egy modern klímakészülék?

Régebben annyi volt csak az elvárás egy otthoni klímával szemben, hogy valahogy lehűtse a lakást. Elfogadtuk, hogy a berendezések zajosak, sokat fogyasztanak és a kezelésük nehézkes, bonyolult. Szerencsére azóta sokat fejlődött a klímapiac. Ma már a felhasználó jogosan várja el, hogy… de mit is? Mi az a tudásszint, amit egy modern oldalfali klímának mindenképp teljesítenie kell? Ennek jártunk utána.

Hol tart a piac?

Az Európai Unióban ma már kizárólag fejlett, inverter-technológiás oldalfali klímák hozhatók forgalomba. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy a készülék pontosan követi a hűtési vagy fűtési igényt, és a korábbi berendezésekhez képest akár 30%-kal is kevesebbet fogyaszt. Jelentős előrelépés az is, hogy az R410A hűtőközeget felváltotta a jóval környezetbarátabb R32, ami ráadásul hatékonyabb is. Itt-ott persze bele lehet még futni R410A-as készülékekbe, de ezeket érdemes inkább elkerülni. Változott a klímák hatékonyságának mérési módja is. A korábbi, egyszerűbb arányszámokat összetettebb, szezonális értékek váltották fel: az SEER és az SCOP. Ezek azt mutatják meg, hogy adott mennyiségű felvett energiából hányszoros hűtési vagy fűtési teljesítmény nyerhető. Természetesen, minél magasabb ez az érték, annál hatékonyabb az adott készülék.

Nézze a címkét!

Vásárlóként szerencsére nem nagyon kell beleásni magunkat a műszaki részletekbe. A SEER és SCOP értéket a más elektromos berendezésekről jól ismert betűkóddal tüntetik fel, az itthon vásárolható alsó-középkategóriás készülékek pedig jellemzően A++-os hűtési és A+-os fűtési besorolásúak. Ha ezt látjuk a címkén, akkor a készülék nyugodt szívvel megvásárolható. Fűtés szempontjából Magyarország a kékkel jelölt régióba tartozik. Fel van tüntetve a címkén a beltéri és kültéri egység hangteljesítménye is. Az ökölszabály az, hogy az 50-60 dB közötti beltéri és a 60-70 dB közötti kültéri érték elfogadható. Ha viszont arra vagyunk kíváncsiak, hogy mennyire lesz ténylegesen zavaró a klíma, amikor pihenni szeretnénk, vagy épp a nappaliban beszélgetünk, akkor nézzünk bele a termékkatalógusba is. Ha onnan azt olvassuk ki, hogy kisebb ventilátorfokozatok mellett egy készülék 20-25 dB-lel üzemel, az teljesen elfogadható, hiszen ez az emberi suttogás zajszintjének felel meg .

VRV és VRF

A VRV és VRF (változó hűtőközeg tömegáram) ugyanazon technológia két különböző megnevezése. Mivel a VRV a Daikin Industries, Ltd. védjegye, minden más olyan vállalat, amely ezt a technológiát alkalmazza, a VRF megnevezést használja.

Hogyan működik a VRV?

A VRV technológia az épület pontos igényeinek megfelelően szabályozza a rendszerben keringetett hűtőközeg tömegét. A beállított hőmérséklet fenntartásához csak minimális mennyiségű energia szükséges, emellett biztosítja az automatikus kikapcsolást, ha a helyiségben senki sem tartózkodik. Ez az egyedülálló technológia hosszú távon fokozott fenntarthatóságot biztosít, mivel a végfelhasználók csökkenthetik a rendszerek energiaköltségét és széndioxid kibocsátását. 1 kültéri egységhez akár 64 beltéri egység is csatlakoztatható, ezáltal a VRV rendszer egy Multi-Split rendszerhez hasonlóan működik. Az egyes beltéri egységek az akutális beltéri hőmérséklet és a távoli szabályozásban megadott hőmérséklet (beállított hőmérséklet) alapján határozzák meg a szükséges kapacitást. A kültéri egység a beltéri egységek összesített teljesítmény igénye alapján szabályozza a hűtőközeg tömegét és a kívánt hőmérsékletet. Mivel csak a szükséges hűtést vagy fűtést biztosítja, az inverteres kompresszor a VRV működése során nagy mennyiségű energiát takarít meg.